Azért jó találkozni a Misi bácsival, mert még mindig úgy tudunk beszélni, mintha soha nem jöttem volna el a gyárból. (És mit gyártunk most a 160-ason? ... Gyártatok, úgy értem.)

A vigyor a volt munkatársaim arcán, amikor megtudom, hogy hármasban kenencéznek éjjel, és odaállítok három tölcsér fagyival, az mindent megér.

De szép vénák vannak a lábadon! Szúrnám.

- Hagyd már a homlokomat!
- Tanulság: ne randizz bőrgyógyászatos nővérkével.
- Nem is fogok, ha még egy fél milliméteres biszbaszt észreveszel rajtam...

A kedvenc nénim megölel, amikor ebédet osztok, és megköszöni, hogy ennyiszer bemegyek hozzá beszélgetni. A tizennyolc éves kislány csak nekem engedi meg, hogy vért vegyek tőle. A büdös bácsi nagylelkűen megkínál a somlóijából. A főnővér lobbizik, hogy maradhassak az osztályán, a többi nővér is petíciót akar írni értem. A doktornővel megbeszéltük, hogy ha pénteken összefutunk a koncerten, lövünk egy szelfit. Jó itt.