Csonttant húztam, ötöst kaptam, boldog vagyok.

Kibaszott eü. vizsga.

Először is a szalagavatós videó és képek. 
Aztán elmesélném, hogy volt tegnap Rubber Puppet koncert a 20. szülinapjuk alkalmából, és nagyon jó volt. Konkrétan a színpad széléről őrültködtük végig az egészet, és ugyan nem mindent tudtunk, de azért énekeltünk, és volt KossuthutCÁÁÁN, meg megtaláltuk (megtalálták nekünk) a himnuszunk, és kaptunk autogramot és hú.

Volt ma szalagavatónk, ahol - mily meglepő - megkaptuk a cuki kis szalagunk, aztán mehettünk kocsmázni, ami állati jó volt. Meg úgy mellesleg láthattam újra, hogy milyen is tud lenni egy "együttéltükleféléletünk-legjobbarát", és hogy nekem mekkora kurvanagy mákom van az enyémmel. <3

A magyartanárnéni két fontos dolgot emelt ki a híres irodalomtudósról, akinek több előadásán is voltunk. Nem, nem a műveit, nem a humorát, nem a tudását. "Tudjátok, ő az, aki alacsony, és szereti a nőket."

Volt ma Bödőcs Tibi 'koncert', és a most következőket csak én fogom érteni meg aki még ott volt, de azért emléknek jó lesz. Tértivevény-zsalugáter, mondám néki: ne ide, szétbassza kuplungom, lebaszásért minek siessünk.

Mielőtt lefekszem, ezt még muszáj megírni, mert holnap már nem lesz ugyanaz. Idén volt arettegett Volt egy tánc, és bőgtünk meg érezgettünk össze-vissza két és fél órán keresztül. És annyira imádom még mindig, amikor belebakizik a szövegbe, meg amikor veri a gitáron a ritmust.

Szépen egymás után omlott össze minden. Először a freeblog, aztán a Windows a gépemen, aztán az immunrendszerem. Mindegy, ma Zorán koncert, ha fájó fejjel is, de juhúúú.

A kicsi Unokahúgom átöleli a nyakam, és azt mondja, hogy Piii! Szeee! (kapcs-ford: Picu, szeretlek.)

Ez a blog kész.
Update: másik is.

Tisztelt publikum! Elkezdtem a bejegyzések visszaállítását (köszi a helpet), délután folytatom, és megcsinálom a fotóblogot is.
Freeblog úr, jobbulást!

Ma eü-fakton Fannika újra osztályozni kezdett minket: feleltünk, beírt Kingának pár potyaegyest, mint a régi szép időkben. Ehhez lazán kötném, hogy jövő héten megyekZorán koncertre (meg Bödőcs Tibire is!).
Zorán - Mikor növünk fel?

Régen hallgattam már földön fekve Pressert, épp ideje volt újra.
"Ismert lelki bajra írt, aztán hátrament és sírt, aztán mégis
tovább írt, a titok érintésre nyílt.
Néha gyóntatott és gyónt, néha túl mélyre hajolt,
néha mondták, mennyit ért, mégsem tudták, mennyit ért.
Néha mozdulatlan tűrt, aztán mint a szél eltűnt,
bent a fáradt hinta leng, dalok nélkül egy kis csend."

Tegnap halloweeneztünk, bár sajnos csökkentett létszámban, de azért jó volt.