Mi lenne, ha úgy tanulnék, ahogy a normális emberek. Mondjuk vizsga előtt pár napig kis adagokban. Mondjuk nyugodtan. Mi lenne, ha nem halogatnék mindig mindent. Mondjuk legalább nem az utolsó utáni percig. Mi lenne, ha most nem blogolnék, hanem hajlandó lennék végre megnyitni azt a rettegett 130 oldalas word doksit, amit úgy hívnak, filozófiai antropológia jegyzet. Mi lenne, ha nem süllyednék még mélyebbre a nemakarom és a bűntudat mocsarában. Mi lenne, ha nem bíznám ennyire kicseszettül el magam. Mi lenne akkor, bassza meg.
Oké, önostorozó rovat vége, holnap levizsgázom ötösre eü.-ből, holnapután filoból, motivált vagyok, úgyis jó tételt fogok húzni - akarom mondani úgyis tudni fogok mindent, az élet szép és a lemezgyárat felhívtam, Juli azt mondta, hallgassuk ezt és igaza van, hallgassuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése