gangike

Boldog új évet mindenkinek!
Ilyenkor szoktam összefoglalót írni, hosszú lesz, előre szólok. 2013 egyszerre volt a legszarabb és a legjobb évem. Ha a lényeget kell kiemelnem, akkor annyi történt, hogy valamennyire felnőtt lettem és szereztem új barátokat.
Januárban túléltem életem első vizsgaidőszakát, és meglepően jól sikerült. Ezzel párhuzamosan megkaptam másfél hónapra egy üres lakást egy kutyával, hogy vigyázzak rájuk. Februárban elérkezett a régóta várt LGT koncert, ahol mondjuk egyáltalán nem voltam felnőtt, sokkal inkább vinnyogó kamaszlány. Márciusban elkezdtem normálisan dolgozni, van egy hely, amire mondhatom, hogy a munkahelyem, és amit néha a béke szigeteként emlegettem, de erről majd később. Áprilisban egyre jobban hasonlítottam arra, aki mindig lenni szerettem volna, azt hiszem, most többé-kevésbé az vagyok. Májusban Jázi elhúzott Angliába. Júniusban történtek dolgok, amik miatt nehéz volt mosolyogni. Júliusban két hetet Passauban voltunk, ahol ugyan intenzíven rettegtünk pár napot, de aztán okosan, ügyesen megoldottunk mindent. (Most eszembe jutott, hogy beadandót erről még mindig nem írtam, bassza meg.) Augusztusban ismét LGT koncert következett. Szeptembertől iskola. Ez a félév az érdeklődés és tanulás szempontjából mélypont volt, nem láttam értelmét bármit is csinálni. Arra viszont kellett, hogy a fősulis pajtikból barátok legyenek, meg arra is, hogy megtudjam, mennyit bírok minimális alvással. Minden esetre az iskola kicsit zárójelbe került.
És akkor az év legnagyobb változása: a gyár. Nem véletlenül akarom a lehető legtöbb időt ott tölteni úgy május óta, hanem azért, mert van Rami meg Adri, volt Laci bá, és van Misi bácsi (aki nyáron rám nézett, és tudta, hogy baj van; aki amikor sírtam, akkor mindig nagyon gyorsan "véletlen" talált valami bütykölni valót a gépemen, hogy egyrészt mellettem legyen, másrészt arra figyeljek, harmadrészt megkérhessen, hogy segítsek akármit, és hasznosnak érezzem magam; aki hat órákat állt mellettem, hogy meséljen nekem; aki mellett én is hat órákat állok, hogy meséljen nekem; aki megbízott bennem és akinek köszönhetem, hogy a főnököm is megbízik bennem).
A szilvesztert Jázmin nagyon találóan összefoglalta, így én nem írom le újra: miteszel-idénmégegyünkvirslit-teáááát-koccintsunk-csináljálfonatot-majdszólok-develedmivan-kreppeldbeahajam-menőovis-fogdbeapofád-aludjálmár-keljélmárfel-kvaébresztő-miezabüdösmüanyag-induljunk-csináljunkképet-demértmindengombán-bujtor-avíznélhidegvan-alternatívpetárda-vegyélmég-majdpéntek.