2014. július 23., szerda

Délután még azt gondoltam, hogy gyűjtögetem egész nap a pozitív dolgokat, aztán majd mind leírom ide.
Sorolom is: a szófosó lány alig szólt hozzám mert bunkó voltam. Éééés ennyi.
Soha többet nem akarok itt dolgozni, hiába ülőmunka meg könnyű (tényleg könnyű, de az üléstől minden létező testrészem fáj). Akarok menni hozzánk rohangászni, tokot cipelni, dolgokat szét- és összeszerelni, raklapokat húzkodni vagy igazából akármit csinálni.
Már csak két napot kell itt kibírnom. Az csak 16 óra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése