2015. március 7., szombat
Eszembe jutott az a nyári hajnal, amikor a gyárban a kivételes néma csöndbe beleénekeltem a csarnok közepén, hogy
nem számít többé már a súly, a közel vagy a távol, szép fészket raktál itt belül
álomtéglákból
. Véletlen volt, szabad és őszinte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése