2015. május 27., szerda
Ez a dal
. Ez a nő. Ez a két hang. A
fénytelen, viharos csend
meg a
gomolygó gondolatköd
. Ez ordít a fülembe és integetek a buszról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése