2015. július 17., péntek

Van az a röhögés, ami olyan spontán jön és olyan erővel, hogy képtelenség visszatartani, pedig illene. Ilyen, amikor például fél órája mindenki az istenverte mintaméréses papírt keresi, amit Misi bácsi odaadott Gábornak, hogy rakja az Öreg asztalára, de aztán nyomtalanul eltűnt, és végül az Öreg durcás arccal odakiabál, hogy megvan!, a kezében pedig egy cafatokra tépett, majd akkurátusan összecelluxozott papírt lobogtat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése