2016. július 27., szerda

Három éve nyáron Ghymest hallgattam, dolgoztam és boldog voltam, bár sok okom nem volt rá. Hetek, hónapok alatt szerettem meg őszinte gyermeki rajongással úgy embereket, ahogy talán soha nem fogok már mást. Az a két sor, hogy de szép minden hajnalom istentelen utamon, leírta az életemet. De gyorsan megy az idő, bassza meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése