gangike

Nyár van, negyven fok, a szellő se mozdul. Éjszakás voltam, délelőtt aludtam, alig egy órája keltem fel. Délután négy óra múlt huszonvalahány perccel. Vezetek. Nagy a forgalom, előzgetek, bár nem kell sietnem. Az ablakok lehúzva, vakít a nap, jön a képembe a menetszél, éneklek. Oda megyek, ahova jó menni. Boldog vagyok.