Van egy olyan dolog, hogy azt hiszem, felnövök lassan. Nem várom semminek a végét, nem félek semmi eljövőtől, nem dátumtól dátumig élek, nem utálom, hogy ősz lett.
Éjjel felhív Misi bácsi, hogy Misi balesetezett. Állunk a kórházi ágya mellett, poénkodik szerencsére, és már nem az az elbaszott, befordult kamasz kislány áll ott kettejük között, hanem egy büszkén elbaszott nő, aki valahol nekik is köszönheti, hogy ott tart, ahol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése