Képek. Az előbb írtam volna tovább is, de nővérem berohant, hogy húgom, azonnal gyertek, mert nem tudok leparkolni és az út közepén állok az autóval. Aztán elmentünk vele kávézni. Azt mondta, ha nem akarom, akkor is kapok egy kabátot, de viszonylag jól megúsztam a vásárlást: az első boltban az első polcról levett első kabát szimpatikus volt mindhármunknak és most van olyan kabátom, amiben olyan vagyok, mint egy lány. Aztán Jázi haza, mi Szilvához. Ja, mert azt még nem is mondtam, hogy ő most visszarepül Kanadába hat hétre, addig én odaköltözöm az itthoni lakásába, mert a kutya itt marad velem.
Holnapután megyek vissza a gyakhelyre a caritasos Zitával meg Jázival, várom már, akarom látni újra a kölyköket, remélem, ők is engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése