2013. július 5., péntek
Eleredt az eső, és Misi bácsival ott hagytuk a gépet, ő az ajtóig jött én meg kiálltam széttárt karokkal ázni. Giccses pillanat, boldogvagyok érzés, röhögés bele a világba. Mert akármi van, akkor is jó nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése