gangike

Kicsit késve jutott eszembe, hogy Adrika ma délelőttös, de kisebb rohanás árán még pont elértem a korábbi buszt, szóval egy óra után egy kicsivel volt nagy örömködés meg összeborulás a gyárban. Az újbácsi picit meglepődött, de vigyorgott erősen. Műszak elején volt tíz perc, amikor idegbeteg voltam nem igaz, hogy nem lehet normálisan működő gépeket szerezni témakörben, utána inkább már csak röhögtem, mert elég abszurd módon volt szar az egész. Este az öltözőből még visszaszaladtam Rami tolláért meg hogy köszönjek Misi bácsinak, természetesen ha már ott voltam, akkor gyorsan három percben elmondtam neki az elmúlt két délután lényegesebb történéseit, kicsit nevettünk Józsi bácsin (igen, köcsögök vagyunk), aztán Misi bácsi is mesélt pár mondatot, aztán futottam, mert féltem, hogy Rami megtép, ha miattam kési le a buszát.