2013. november 21., csütörtök

Akartam írni arról, hogy valamelyik nap ültünk a suli folyosóján és telefonról Cseh Tamás számokat üvöltettünk, és mennyire jó volt. Arról is akartam írni, hogy tegnap éjjel az újbácsival voltam, és nagyon kedves-aranyos. Arról is, hogy nincs jobb motiváció, mint amikor Misi bácsi azt hazudja, hogy meg tudok valamit csinálni, amiről mindketten tudjuk, hogy lényegében fizikai képtelenség, de neki mégis elhiszem kicsit és megpróbálom. Sok mindenről szerettem volna írni, de ma úgy felkúrtak illetve úgy összezuhantam csopitepin, hogy már nincs kedvem. Semmihez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése