Állok a raklapon széttárt karokkal, Misi bácsi húz egy békával. Úgy látom, nem fog tudni betolni egy szűk helyre, ő megígéri, hogy de, aztán teljes gázzal nekilódul. Nem félek. Azt hiszem, ez a bizalom.
Húsz perc múlva jövünk ki az udvaron, majdnem bőgök, és ecsetelem neki azt, amiért. Tudom, hogy ez bizalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése