2014. december 11., csütörtök
Tegnap Laci bával álmodtam. Nem láttam több, mint egy éve, de pontosan emlékszem a hangjára, a röhögésére, a kezére, arra, ahogy ölelt, mindenre. Nem jó ez, hogy az emberek csak úgy eltűnhetnek az életemből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése