2015. június 17., szerda

Ülünk hárman a raklap körül, Misi bácsi mesél, Barbival hallgatjuk. Én az összes történetet tudom oda-vissza, néha belecsipogok, hogy melyiket mondja most el; ha nem jut eszébe egy szó, név, helyszín, rám néz, hogy mondjam már és én mondom. Később a magam suta módján elmondom neki, hogy remélem tudja, hogy senki nem mesél így, mint ő. A hogy? kérdésre az a válaszom, hogy hát... ÍGY. Mert így tényleg senki más.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése